Néhány évvel ezelőtt megfogadtam, a nyíregyházi állatkertbe csak akkor teszem be a lábam, ha mint alkalmazott léphetek be oda. Akkor még nem állt a Zöld Piramis, annyi különleges állat sem volt még. Sajnos ezt a célom nem sikerült eddig megvalósítanom. A fogadalmam is meg kellett szegnem, hiszen Grétának nagy élményt jelentenek ezek az állatok. Elmentünk tehát. Igazán szuper megoldásokat láttunk, sok ritka állatot. Keveset fotóztam, néhány kép ezekből.



Ezen a képen egy kaukázusi pirók (Carpodacus rubicilla) látszik. Most láttam ezt a fajt először. Ahogy az angol neve is mutatja (Caucasian Great Rosefinch) egy megdöbbentően nagy méretű pirók faj, majdnem seregély méretűnek tűnt. Két röpdén is láttam a nevét, de az egyikben nem láttam egyet sem, a másikban is ezt az egyet a földön. Megitélésem szerint csak órái lehettek hátra, nagyon rossz bőrben volt. Gyanítom, hogy valamilyen elkobzott csempész szállítmányból kerülhetett ide, amiatt volt ilyen megtört.

Egy viszonylag ritka faj (a szabadban már alig található belőlük) a bali seregély (Leucopsar rothschildi). Fogságban azért elég jól szaporodik, Európában több állatkertben és tenyésztőnél megtalálható. Bali szigetén kb. 30 madár tenghődhet, lenne mit visszatelepíteni a fogságban születettekből, de szakemberek szerint hamar összefogdosnák őket az illegális piacokra.

Kacagójancsi vagy kookabura (Dacelo novaeguineae).

Kis pintyeskönyv

Részletek a már korábban említett könyvünkből, mely remélhetőleg megjelenik jövőre.


A természetben kialakult hibridek – habár az evolúciós változás lehetősége a hibrid populációkban rendkívül magas – nagyon ritkán hoznak létre stabil populációkat. Leginkább valamilyen elszigetelt élőhelyen (óceáni szigetek, hegységek) van esélye a populációnak genetikailag fixálódni, hiszen itt kevésbé fog érvényesülni az alapfajok genetikai dominanciája. Bizonyos, hogy jó néhány faj kialakulása két másik faj hibridizációjának köszönhető, erre elfogadott példák elsősorban növényfajok esetében vannak.
Két faj hibridizációja esetében – azok eltérő kromoszómakészlete miatt – gyakran előfordul, hogy a genetikai információ sérül, a kromoszómák alakja, száma változik. Ez esetben megtörténhet, hogy különböző mértékben csökken az ivarsejtképzés, hormonális, enzimatikus folyamatok változnak, így csökken a termékenység, vagy akár az adott példány terméketlenné válik. Említésre méltó megállapítás azonban, hogy az ismert madárhibridek közül a legtöbb termékeny. Mc Carthy (2006) szerint a fertilis (termékeny) és a sterilis (terméketlen) hibridek aránya 6:1.
Mesterséges hibridizáció esetén természetesen irányított keresztezés zajlik az adott fajok, illetve fajták felhasználásával, azok valamilyen kedvező tulajdonságainak kiaknázása végett. A modern állattenyésztésben, akárcsak a hobbi és díszállatok tenyésztése során, bevett gyakorlat a fajok és fajták egymás közötti, tervszerű keresztezése. A könyvünkben tárgyalt hazai pintyfajok domesztikált formáinak keresztezése egymás között, illetve kanárival több száz éves múltra tekint vissza. E hibridizációk célja elsődlegesen kiváló énekesek létrehozása, mely példányok a keresztezett fajok énekének dallamosságát, virtuozitását is túlszárnyalják. Európai tenyésztők leggyakrabban kanárival keresztezték és keresztezik ma is az európai és dél-amerikai pintyféléket, melynek oka a kanárimadár könnyű tenyészthetősége. A viszonylag könnyen kivitelezhető hibridizációknak azonban ára is van: mivel a kanári (Serinus canaria) nem túl közeli rokona az említett carduelidáknak, a hibridek többsége terméketlen lesz. Kivétel ez alól a csicsörke, hiszen a kanári legközelebbi rokona. A két faj hibridjei legtöbbször eredményesen pároztathatók bármely szülőfajjal. Tapasztalatok szerint kb. 80 %-os arányban sikeresek a hibridpárosítások

Egy érdekes esemény: észnélkül párzanak a szürke csicsörkék, a tojó újra 4 tojáson kotlik. Ami igazán furcsa, a hím néha felváltja a párját, és kotlik pár percre. Ez elég hihetetlenül hangzik, de ha mégis tojó lenne (eddig nem volt megtermékenyített tojás), akkor meg a párzást utánozza remekül.

Dinnyeevők.

Több, mint 6 évvel ezelőtt kezdtem bele egy pintyfélékről szóló könyv írásába, akkori főnököm "ötleteként". Nagyon lassan haladtam vele, többször évekre jegeltem. valami miatt mindig újra kezdtem, majd abba hagytam. Egy évvel ezelőtt azonban újra normális iramban estem neki. Sikerült rávennem néhány hazai tenyésztő madarászt, akik az adott területen specialistáknak számítanak, írjanak meg egyes fejezeteket. Lassan a végéhez közeledik a munkánk. Kiadó kérdése, és megjelenhet egy nagyon speciális, különleges mű.

Újabb képes beszámoló: egy fiatal sirály (melyik?) repült be a munkahelyemre egy hete. valami nyűgje lehetett, mert nagyon bizalmas volt. A képen (amit egy kollégám készített: matematikus-informatikus-biztonságiőr) a szemestermények mintáját vevő műanyag lavórnál álldogál. Természetesen aznaptól jöttem el szabadságra, így csak telefonon és emailben tájékoztattak a kedves kollégák a jöveteléről. Másnap eltűnt.

Egy illusztráció a készülő pintyes könyvhöz. Aki felismeri, írja le, kisorsolok egy könyvet (ha megjelenne) közte:)

A fiatal lakenfeldi csibék növekednek. Lekotlott egy tyúk, ami mostanság nálam nagy ritkaság. Alatta hagytam vagy 13 tojást.


Érdekes fejlemény a szürke csicsörkéknél. Egyik reggel érdekes éneket hallottam a kalitkákból, egy pillanatra az egyik szürke csicsörke nászénekét láttam és hallottam. Én már elkönyveltem, hogy két tojó, hiszen tavasszal 7 tojást raktak, mind terméketlen lett. Beraktam a párat egy nagy kalitkába, majd egy műanyag fészket is raktam be. Nem fogadta el a tojó, eszembe jutott, hogy előzőleg is egy fonott kosárkát választott. Felraktam, a két talajra tojt, és összetört tojás után most 2 tojáson ül a kis fonott kosárban. Ének azóta sincs, párzást nem láttam, meglátjuk mi lesz a dolog vége.