Részletek a már korábban említett könyvünkből, mely remélhetőleg megjelenik jövőre.
A természetben kialakult hibridek – habár az evolúciós változás lehetősége a hibrid populációkban rendkívül magas – nagyon ritkán hoznak létre stabil populációkat. Leginkább valamilyen elszigetelt élőhelyen (óceáni szigetek, hegységek) van esélye a populációnak genetikailag fixálódni, hiszen itt kevésbé fog érvényesülni az alapfajok genetikai dominanciája. Bizonyos, hogy jó néhány faj kialakulása két másik faj hibridizációjának köszönhető, erre elfogadott példák elsősorban növényfajok esetében vannak.
Két faj hibridizációja esetében – azok eltérő kromoszómakészlete miatt – gyakran előfordul, hogy a genetikai információ sérül, a kromoszómák alakja, száma változik. Ez esetben megtörténhet, hogy különböző mértékben csökken az ivarsejtképzés, hormonális, enzimatikus folyamatok változnak, így csökken a termékenység, vagy akár az adott példány terméketlenné válik. Említésre méltó megállapítás azonban, hogy az ismert madárhibridek közül a legtöbb termékeny. Mc Carthy (2006) szerint a fertilis (termékeny) és a sterilis (terméketlen) hibridek aránya 6:1.
Mesterséges hibridizáció esetén természetesen irányított keresztezés zajlik az adott fajok, illetve fajták felhasználásával, azok valamilyen kedvező tulajdonságainak kiaknázása végett. A modern állattenyésztésben, akárcsak a hobbi és díszállatok tenyésztése során, bevett gyakorlat a fajok és fajták egymás közötti, tervszerű keresztezése. A könyvünkben tárgyalt hazai pintyfajok domesztikált formáinak keresztezése egymás között, illetve kanárival több száz éves múltra tekint vissza. E hibridizációk célja elsődlegesen kiváló énekesek létrehozása, mely példányok a keresztezett fajok énekének dallamosságát, virtuozitását is túlszárnyalják. Európai tenyésztők leggyakrabban kanárival keresztezték és keresztezik ma is az európai és dél-amerikai pintyféléket, melynek oka a kanárimadár könnyű tenyészthetősége. A viszonylag könnyen kivitelezhető hibridizációknak azonban ára is van: mivel a kanári (Serinus canaria) nem túl közeli rokona az említett carduelidáknak, a hibridek többsége terméketlen lesz. Kivétel ez alól a csicsörke, hiszen a kanári legközelebbi rokona. A két faj hibridjei legtöbbször eredményesen pároztathatók bármely szülőfajjal. Tapasztalatok szerint kb. 80 %-os arányban sikeresek a hibridpárosítások
A természetben kialakult hibridek – habár az evolúciós változás lehetősége a hibrid populációkban rendkívül magas – nagyon ritkán hoznak létre stabil populációkat. Leginkább valamilyen elszigetelt élőhelyen (óceáni szigetek, hegységek) van esélye a populációnak genetikailag fixálódni, hiszen itt kevésbé fog érvényesülni az alapfajok genetikai dominanciája. Bizonyos, hogy jó néhány faj kialakulása két másik faj hibridizációjának köszönhető, erre elfogadott példák elsősorban növényfajok esetében vannak.
Két faj hibridizációja esetében – azok eltérő kromoszómakészlete miatt – gyakran előfordul, hogy a genetikai információ sérül, a kromoszómák alakja, száma változik. Ez esetben megtörténhet, hogy különböző mértékben csökken az ivarsejtképzés, hormonális, enzimatikus folyamatok változnak, így csökken a termékenység, vagy akár az adott példány terméketlenné válik. Említésre méltó megállapítás azonban, hogy az ismert madárhibridek közül a legtöbb termékeny. Mc Carthy (2006) szerint a fertilis (termékeny) és a sterilis (terméketlen) hibridek aránya 6:1.
Mesterséges hibridizáció esetén természetesen irányított keresztezés zajlik az adott fajok, illetve fajták felhasználásával, azok valamilyen kedvező tulajdonságainak kiaknázása végett. A modern állattenyésztésben, akárcsak a hobbi és díszállatok tenyésztése során, bevett gyakorlat a fajok és fajták egymás közötti, tervszerű keresztezése. A könyvünkben tárgyalt hazai pintyfajok domesztikált formáinak keresztezése egymás között, illetve kanárival több száz éves múltra tekint vissza. E hibridizációk célja elsődlegesen kiváló énekesek létrehozása, mely példányok a keresztezett fajok énekének dallamosságát, virtuozitását is túlszárnyalják. Európai tenyésztők leggyakrabban kanárival keresztezték és keresztezik ma is az európai és dél-amerikai pintyféléket, melynek oka a kanárimadár könnyű tenyészthetősége. A viszonylag könnyen kivitelezhető hibridizációknak azonban ára is van: mivel a kanári (Serinus canaria) nem túl közeli rokona az említett carduelidáknak, a hibridek többsége terméketlen lesz. Kivétel ez alól a csicsörke, hiszen a kanári legközelebbi rokona. A két faj hibridjei legtöbbször eredményesen pároztathatók bármely szülőfajjal. Tapasztalatok szerint kb. 80 %-os arányban sikeresek a hibridpárosítások
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése