Hosszú idő elteltével sikerült ismét eljutnom a monori börzére. Óriási volt, ahogy így augusztusban szokott. Későn értünk oda, csigatempóval értünk fel Monorra, így hét órakkor már a parkolóba sem engedtek be. Nem gond, besétáltunk a madarakkal. Nagyon sok madár és ember, de sajnos átlagosan gyenge minőség, érdekesebb faj nemigen (persze relatív, kinek mi az érdekes). Nem voltak jó minőségű törpepapagájok, sőt, nagyon nem is voltak törpék. Lehet hogy hajnalban már összeszedték őket a kupecek, én nem nagyon láttam hét óra után madarat. Így természetesen opalinok sem voltak, csupán két helyen láttam, nem valami szívderítő madarakat. Csodálkoztam rajta, azt gondoltam, idén már terítve lesz a piac opalinokkal, azért elég sok helyen szaporodnak már. A négy kicsi opalint, amit vittem, el is adtam, szerintem igen jó áron.
Csicsörkefronton is volt egy-két érdekes dolog, jelenség. Találkozhatott az ember mozambik csicsörkével, szürke csicsörkével (két tojó), sárgakoronás csicsörkével (két tojó), reichenow csicsörkével (egy hím), fehérhasú csicsörkével (egy hím, én vittem), csíkos csicsörkével (bizonytalan neműek, talán két tojó). Ez utóbbit most láttam először, megdöbbentett, hogy milyen óriási méretűek. Igazi ritkaság manapság szinte mindegyik faj, és mégsem adta el talán senki a hozott madarait. Oké, hogy nem párban kínálták őket, de mindegyiknek tisztességes ára volt. Külföldön hatalmas pénzekért lehetne eladni őket.
Monor lényege igazán az, hogy nagyon sok tenyésztővel találkozhat az ember, új dolgokról informálódhat, régi kapcsolatokat éleszthet fel újra.
Monor lényege igazán az, hogy nagyon sok tenyésztővel találkozhat az ember, új dolgokról informálódhat, régi kapcsolatokat éleszthet fel újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése