Lassan közeledik az olaszországi világkiállítás, így ma jobban szemügyre vettem a benevezett 4 rózsásfejű törpepapagájomat. Egy külön nagy ketrecben szemezgetem őket még pár napig. Bízom benne, valami kevéske pontszámmal, de tisztességesen helytálnak majd a több száz törpe között. Talán korai is még a megmérettetés, mert óriási lebőgés is kisülhet belőle, hiszen a standard-ek nélkül a vaksötétben tapogatózunk. Ahogy látom, a törpék nagy része már javában vedlik, így szintén bizonytalan a "siker". Az a legnagyobb probléma, hogy eddig nem sikerült minden fiókát legyűrűznöm, és a legjobb madarakon nincs gyűrű! Van e mellett jó pár, amin van gyűrű, de egy-egy köröm nem ép, így ezek is buktak. (zárójelben: egy két igen jó madarat fiatalkorában el kellett adnom, hiába na a pénz sem mellékes, akárhogy nézzük) Az a konkluzió tehát, hogy sokkal több párból, sokkal több fiókát kell legyűrűznöm, és sokkal kevesebbet szabad eladnom, hogy válogathassak is valamelyest. Standard nélkül persze nehéz, de valamelyest látja azt az ember, hogy a havernak eladott madarak baromi jók lettek két éves korukban. Nesze neked "mestertenyésztő". Még vissza is adta volna őket a világkiállításra, ha nem tojtak volna le a "dögök". A világbajnok esélyes madarak tehát máshol költenek éppen.