Bookline könyv ár:)
Szép kilátások. Most még nem ér ennyit, de ha a maradék 15 is elfogy, akkor lehet....
Az érték érték marad.
Bookline könyv ár:)
Szép kilátások. Most még nem ér ennyit, de ha a maradék 15 is elfogy, akkor lehet....
Az érték érték marad.
4 évnyi képzés után ma sikerült a horvát C.O.M. bírók előtt sikeres vizsgát tennem a J, K, L, M, N szekciókban, ami röviden az összes papagájt jelenti a hullámos papagájokon kívül. Ez a Pannónia Díszmadár Bírói Testületben való bírálatra jogosit, egyszer talán megpróbálkozok a világszervezetnél vizsgát tenni, habár nekem semmivel sem jelent többet, mint ez a jogísítvány. Felkészült bíró szeretnék lenni idehaza, sok újabb bíró képzésében segíteni, és nagyjából ennyi. Régi vágyam volt ez is, az igazi szakmai fejlődés azonban csak ezután jöhet. Köszönöm a horvát bíróknak az emberséges hozzáállást és hihetetlen szakmai felkészültségüket.
Október, ami mindig a csíztekről, csicsörkékről szól.
Több száz madárfaj első hazai tenyésztés történetének adatai és leírása olvasható a második részben, az elsőben a hazai díszmadártenyésztés elmúlt 120 évének története emberekkel, szervezetekkel, madarakkal. Így egyben ez a történeti rész bizonyosan nem jelent meg soha, és ha most nem rakja össze valaki, már nem is fog soha. Elmentek és elmennek a barátaink, akiktől kérdezhetnénk, akik információval rendelkeznek ezekről a korokról. És ezek az adatok, eredmények, dokumentációk nincsenek fent az interneten, nincsenek meg az országos könyvtárakban. Néhány öreg tenyésztőnél a padláson, régi aktatáskákban, papírdobozokban, széteső, elmálló papírlapokon. A harmadik részben pedig összeszedtem a magyar nyelven kiadott összes díszmadarakkal foglalkozó könyv leírását, azok minden kiadását, a teljesség igényével. Erre is régóta vágytam, és ide kívánkozott.
Talán jó pár évtized múlva hálásan fog néhány kutató vagy madarász emlékezni ránk, mint ahogy én vagyok mérhetetlenül hálás azért, amit a régiek leírtak és ránk hagytak.
Ha létrejön a mű, nagyon büszke leszek rá azt hiszem, de még büszkébb azokra, akikről szólni fog.
Tóth Sándor (1951-2025)
Elment egy jóbarát, egy kiváló tenyésztő. Kicsit talán több is volt barátnál. Emlékszem, jót mosolyogtunk azon, hogy 15 évvel ezelőtt, amikor a hazai szövetségben együtt dolgoztunk, azt gondolták rokonok vagyunk. Sokak úgy vélték, Sanyi az apósom, azért járkálok sokat együtt vele.
Azt mondta, egyáltalán nem szégyenkezne, ha valóban a veje lennék, és talán én sem szégyelném, ha ő lenne az apósom. Melegséggel a szívemben nyugtáztam, hogy ezt ő így gondolja.
Jó sok közös nyitrai és kassai út, monori börze volt már mögöttünk. Építettünk együtt madárházat, betonoztunk házat, ültünk órákat az ügyészségen, amikor a Szövetséget vezettük. Jártuk az országot madáreleségért és madárért.
Elmondhatatlan veszteség, hogy ezeknek már vége. A madarászás nélküle már nem ugyanaz.
Az elmúlt időszak általam olvasott könyvei.
Uszpenszkij, Geraszim: Védett Erdők sűrűjében
Lefekvés előtti kikapcsolódásnak, gondolatelterelésnek nálam kiválóan bevált.
Letölthető a Siroki Alapítvány kiadványának 53. száma
Benne:
Siroki Zoltán: Apácamadarakról
Kis József: A pagodaseregély
(Sturnia pagodarum) első tenyésztése hazánkban
Szőke Attila: A vöröshátú törpeara (Primolius maracana)
tartása tenyésztése
A Magyar díszmadártenyésztés úttörői
Gőzerővel dolgozok egy új könyvön, amely a hazai díszmadártenyésztés történetét dolgozza fel. Nagyon élveztem azt a nyomozó munkát, ami az adatok megszerzéséhez kellet. Összeszedtem továbbá 225 faj első hazai tenyésztését, ahol létezett, az első tenyésztés történetét, valamint az ezeket a fajokat tenyésztő úttörő tenyésztők bemutatását is tartalmazza a könyv, marha sok fotóval. Komoly tudású szakemberek vállalták a lektori munkát, lassan talán a nyomdai tördelése is megkezdődhet. Nagy dolog lenne, ha az idén ősszel megjelenhetne, de addig még sok ember nagyon sok munkája hátra van. És persze a fránya pénz, ami erősen behatárolja majd a megjelenést. Csak a tördelés után látjuk, mekkora lett, milyen árajánlatot kapunk a nyomdáktól. Nincsenek illúzióim, hogy olcsó lehet. Egy könyv kiadása - gyakorlatból mondom - szinte mindig bukta, már ami a mi szakterületünket illeti. Ez különösen annak ígérkezik, hiszen a tervezett példányok harmada köszönetképpen azokhoz a tenyésztőkhöz kerül, akik részt vettek az elkészítésében, vagy éppen a fotókat adták. A maradék példányoknak kellene rentábilissé tenni a kiadást. Én bizakodó vagyok most is, mint az eddigi könyvek esetében is, meg lesz a megoldás.
Addig is, ezekből a könyvekből még van néhány példány, és bizton állíthatom, ebben a formában már soha nem fognak megjelenni. Úgyhogy akinek még nincs, és szeretne, küldjön üzenetet.
A csemege, ami mindent visz!