A 2012-es évi C.O.M. világkiállításon készült videók. Megnézve a videókat, és átlapozva a katalógust, meg kellett állapítanom, hogy fölénybe kerültek az ún. standard madarak, másnéven a long feathered tipus. Ezek a madarak a legújabb vizsgálatok szerint nem képviselnek új mutációt, csupán erős szelekció eredményei. ugyanakkor jelentősen erősebb testalkatúak, buffabb tipusúak. A baj, hogy ilyenek egyenlőre nincsenek hazánkban, külföldön egyre terjednek. Ellenük a "mezei" madarak esélytelenek. Az idén csaknem minden kategóriában győztes belga tenyésztő, Rudi Bleyen állománya is csak ilyen madarakból áll. Néhány éve még külön kategóriában versenyeztek ezek a madarak, de az idei évben én már nem találtam besorolást nekik. Minden kategóriában indulhatnak, és tarolnak is. Remélem nekünk is lesznek ilyen madaraink egyszer.



Talán Jól szemlélteti fotó az elmondottakat. Dirk van den Abelee képén két fióka látszik, ahol a baloldali kismadár "standard" típusú

A természet sem marad le.


raudkollur flickr.com

http://www.thamesvalleybirds.co.uk/attachments/bird-photos-general/18052d1318882750-partially-leucistic-goldfinch-goldfinch_pa161893.jpg

Nemrégiben egy német szaklapban ráakadtam egy írásra, ami a tengelicek néhány mutációjával foglalkozott, úgy mint barna, achát, szatén és eumo. A szerző, Olaf Hungenberg szerint a kanárival történő keresztezések okozhatják a hasonlóságot a két faj színmutációit tekintve. Ez érdekes megfogalmazás, hiszen a gyakorlat nemigazán igazolja vissza a keresztezett hibridek terméketlensége miatt ezt a feltevést. Egy-egy mutációt ilyenformán tovább vinni a tengelic fajra véleményem szerint majdhogynem lehetetlen. A cikk szerint 1910-ben, Hollandiában jelent meg az ún. világosító faktor, ami egy nemhez kötött, recesszív mutáció, és az eumelanint, valamint a feomelanint is redukálja. E világosító faktor vadszínű (fekete) genetikai háttérrel kombinálva eredményezi az achát színváltozatot. Ugyanez a faktor barna mutációval kombinálva eredményezi az izabell színváltozatot. A faktor a szatén mutációval alkot egy többallélos mutációs sort, és domináns a szatén felett.
1981-ben jelent meg ugyancsak Hollandiában az eumo mutáció kanáriknál, ami autoszomális recesszív mutációként lett leírva. E mutáció az eumelanint redukálja, és csaknem teljesen eltünteti a feomelanit. Tengeliceknél is leírták már e mutációt, ugyanakkor számos tisztázatlan kérdés is felmerül vele kapcsolatban. Először is a kanárival ellentétben nemhez kötött recesszív mutációnak tartják. Gyakran használják a mutációra az ún. aganet kifejezést is. Ugyanakkor egyesek szerint az aganet a szatén és az achát mutációkkal közös génhelyen található, többallélos sor része. Megint mások azt írják, az aganet (eumo) semmi hatással nincs a barna eumelaninra, ez azonban, ha valóban a többallélos mutáció egyik mutáns allélja, nem lehetséges, hiszen ezek a mutáns gének ugyanazon tulajdonságokat befolyásolnak, csak eltérő mértékben.

A szerző véleménye, hogy az aganet vagy eumo mutáció nem más, mint egy fekete-szatén madár. Némi képzavart okozhat, hogy míg a kanárinál létezik fekete, barna sorozatú madár, és a fekete madarak is mutáció hatására jöttek létre, tengeliceknél a fekete madarakon a normál vad színezetű madarakat kell érteni. Valamint kissé zavaró (legalábbis számomra), hogy ha az eumo mutáció valójában egy fekete-szatén mutáció, akkor a hagyományos értelemben vett szatén nem lehet más, csak barna alapú szatén.

Az eumo anomáliái után kutatva leltem rá egy francia szerző, Stephane Schlub írására, amiből érdekes megállapításokat sikerült kihámoznom. Véleménye szerint három, eumonak nevezett színváltozattal állunk szembe.
1, „régi belga eumo”, ami tulajdonképpen nem más, mint szatén hordozó achát madár. Mivel csak hím madarakban található meg egyszerre mindkét allél, így csak hím példányok lelhetők fel e változatból.
2, „belga eumo”, vagy „nemhez kötött eumo” vagy „Mascherato”(az olasz elnevezés egy zebrapintyeknél megjelenő színezetre utal). Ez a mutáció nemhez kötötten öröklődik, valószínűsíthetően világos tollazatú, szelektált achát madarak lehetnek.
3, „olasz eumo” autoszomális recesszív mutáció, és az egyetlen, amit valóban megillet az eumo név.
Az „olasz eumo” szeme piros, 2005 körül jelent meg Olaszországban. A másik két változat igen hasonló, elkülönítésüket segíti, hogy a „régi belga eumo” mellén több a sárgás szín, vagy teljesen sárga, az eredendően barnás terület, míg az ún. „Mascherato” madarak mellkasa szürkés-barna.

Érdemes végül megemlíteni a B.E.C. (http://www.bec-info.com/pagina-bec/AminetPutter-BEC.htm) weboldalán található írást, melyben a szerző egy új névvel jelöli az aganet mutációt, mely szerinte egy szatén és egy achát alléllel rendelkező hím madarat jelölt csupán. Az új név, melyet a szakértők javasolnak, az ún. aminet (achát és szatén közötti= Achat midle szatinet).
Természetesen önálló mutáció az ino lókuszon, így nemhez kötötten, recesszíven öröklődik.

Ha ezt összevetjük a Stephane Schlub által leírtakkal, találunk ugyan átfedést, ám valószínűsíthetően az ott említett piros szemű eumohoz nincs köze az aminetnek.

Összegezve az ismert mutációkat:

ACHÁT nemhez kötött recesszív

Eumelanin fekete: kis mértékű csökkenés
Eumelanin barna: kis mértékű csökkenés
Feomelanin: nagy mértékű csökkenés

A fekete színű tollak mattabb feketék maradnak, a barna területek (pl. háttollazat) halvány világos barnák lesznek achát madaraknál, izabelláknál pedig a barna mutációval történt kombinálódás miatt a barna eumelanin mennyiségének növekedése figyelhető meg.

BARNA nemhez kötött recesszív

Az eumelanin képződése során a barna eumelanin fekete eumelaninná történő alakulásában történik hiba. A feomelanint nem érinti a mutáció.

Eumelanin fekete: teljes csökkenés
Eumelanin barna: a fekete eumelanin minőségi változása miatt nőhet
Feomelanin: nincs változás

A fekete színű tollak (nyak, fejtető, szárnyak, farktollak) telített barna színűek lesznek, a barna területek (pl. háttollazat) világos barnák e mutáció hatására.

SZATÉN nemhez kötött recesszív

Az achát mutációval képez egy többallélos mutációt, ugyanazon génhelyen található meg a két allél. A mutációt az eltűnt (elnyomott) fekete melanin és a feomelanin jellemzi, csak barna melanin látható, a kis mennyiségben megmaradt melanin fekete helyett barna színű lesz a melanogenezis hibája miatt.

Eumelanin fekete: nagy mértékű csökkenés, teljes csökkenés
Eumelanin barna: csökkenés
Feomelanin: nagy mértékű csökkenés

EUMO autoszomális recesszív, nemhez kötött recesszív (?)

Megítélése nem egyértelmű.

Eumelanin fekete: kis mértékű csökkenés
Eumelanin barna: kis mértékű csökkenés
Feomelanin: nagy mértékű csökkenés

Balra egy ún. "Mascherato", jobbra egy "régi belga eumo" Fotó: Stephane Schlub


Olasz eumo Fotó: Alcedó



Szatén tengelic Fotó: (http://www.bec-info.com/pagina-bec/AminetPutter-BEC.htm)




Aminet tengelic Fotó: (http://www.bec-info.com/pagina-bec/AminetPutter-BEC.htm)

Achát tengelic Fotó: (http://www.bec-info.com/pagina-bec/AminetPutter-BEC.htm)

Elővettem ismét a fotóketrecet, néhány eddig nem fotózott madarat - tűzcsíz, szürke csicsörke, kanári - lefotóztam, és behoztam néhány fotó erejéig egy rózsást is. Azt hiszem az egyik legszebb madaram (habár az opalin kicsik között is lesz néhány gyöngyszem, de ők még fiatalok ahhoz, hogy már most véleményt modjak róluk).
A tollazata, a testnagysága, formája igen tetszetős, a baj az, hogy egyik körme sérült. Nem tudom mások hogyan csinálják, de én nagyon nehezen boldogulok ezzel a problémával. A fiatalok kis csoportban csak maguk vannak leválasztva, mégis látok egy-két körömhibát.


A madár egy edged dilut D türkiz (esetleg aquatürkiz). Ez a 2010-es madár egy edged dilut anyától, és egy zöld D viola apától kelt, a szülők szintén saját tenyésztésű madarak. A hímtől örökölhetett volna viola színt is, de én egyáltalán nem látom rajta. Mivel a viola részlegesen dominánsan öröklődik, így éppen nem muszáj violának lennie, ha az apa csak egyfaktoros viola volt. Van róla kép (már elajándékoztam), de bajban vagyok vele, mert mivel sötét faktoros, így képtelen vagyok biztosan megállapítani azt, hogy egy sötét faktor és egy viola faktor, vagy két viola faktor leledzett benne. Marha hasonlóan néz ki ez a két kombináció.

2011-ben ősszel költött egyszer, a két fiókáját nem nevelte fel.

Sajnos most sem sikerült. El kell fogadnom talán, hogy két tojóval állok szemben.

A tél -akárcsak máshol- elemében van. Minden madár beköltözött a kőépületbe, a szajkó is, habár be kell érnie egy kisebb ketreccel. A fiatal kakasoknak is rekesztettem helyet, nem virgonckodnak, de legalább nem éjszakáznak -20 C°-ban. A szajkó biztos bírná, de azért jobban érzem én is magam, hogy őt is védett helyen tudom. A törpék szintén 3 csapatban, néhány pár fiatallal és tojásokkal, pedig benn a házban.